Kutatás

 

Nyelvjárás és sztenderdizálódás Szeged lakosságának nyelvhasználatában 
Nyelvhasználat, nyelvi attitűdök és egymás mellett élő nyelvváltozatok Szegeden
(K 105720 számú OTKA-pályázat)


A kutatás Magyarország egyik legnépesebb vidéki városának, a 160 ezres Szegednek a nyelvhasználati képét kívánja megrajzolni a 2010-es évtized elején. Bemutatjuk a szókészletben, a kiejtésben, a nyelvtani rendszer jellemzőiben megjelenő változatosságot, a férfi és női nyelvhasználat különbségeit, a fiatalok és idősek, iskolázottak és kevésbé iskolázottak, szegedi születésűek és beköltözők közötti nyelvhasználati különbségeket – és megpróbálunk magyarázatot találni az eltérésekre. 

1. A kutatás egyik fő célja, hogy létrehozzon egy digitalizált beszédkorpuszt, amely Szeged teljes lakosságának nyelvhasználatát szemlélteti egy rétegzett reprezentatív mintavételre (160 fő) építve. A szociolingvisztikai interjú az irányított beszélgetés mellett magába foglal olyan kérdéseket (és válaszokat), amelyek a nyelvi váltakozást, metalingvisztikai ítéleteket és beszélői hiedelmeket igyekeznek felszínre hozni. A kb. 160 órányi hangfájlként tárolt interjúhoz csatlakoznak az átírások. 	Szeged vizsgálata variációelméleti keretben igen érdekesnek tűnik, mert 
– a vidéki nagyvárosok közül az egyik legmasszívabb nyelvjárási háttérrel rendelkezik
– szomszédságában palócos-jászos nyelvjárásszigetek vannak
– a város nyelvjárásának emblematikus jegye az ö-zés
– a szegedi beszélők jelentős része kettősnyelvű
– lehetséges, hogy az ö-zés visszaszorulóban van, de ez nehezen bizonyítható a beszélők kettősnyelvűsége és gyakori kódváltásai miatt.
	Elemezni fogunk számos, a magyar nyelvterület egészére jellemző és több táji (szegedi) nyelvi változót. A város társadalmi és nyelvi tényezők által meghatározott váltakozásokat mutató nyelvét szeretnénk leírni, valamint összevetni a szegedi nyelvhasználatot, nyelvi ítéleteket, attitűdöket, nyelvvel kapcsolatos hiedelmeket a budapestiekkel. 
	A kutatás alapkérdése az, hogyan beszélnek az emberek Szegeden a 2010-es évek első felében – ez magában foglalja azt a kérdést, hogy mely szituációkban használják a nyelvjárást. További fontos kérdés, hogy milyen viszonyulást mutatnak a szegedi tájnyelvhez és a sztenderd nyelvváltozathoz, milyen stratégiákkal élnek az egyes változatok közötti választásban a különböző beszédhelyzetekben. Fény derülhet arra, hogy milyen mértékben lép a sztenderd a nyelvjárás helyére a városi lakosság beszédében, és hogy vannak-e kimutatható különbségek a nyelv különféle használati módozataiban a különböző nemű, életkorú, szociokulturális hátterű beszélők között, valamint az, hogy függ-e a nyelvhasználatuk erős vagy gyenge helyi identitástudatuktól. Választ kaphatunk arra is, hogy mi a szerepe az iskolai oktatásnak, a tanároknak abban, hogy a szegedi beszélők használják-e a helyi nyelvjárást, avagy nem.

2. Szeged nyelvi öröksége jórészt papíron őrződött meg, viszonylag kevés hangfelvétel maradt ránk, amelyek nem föltétlenül reprezentálják Szeged nyelvét. Az egyetemi intézetekben, múzeumokban rejtőző elérhető hanganyagok felkutatásával, rendszerezésével, digitalizálásával és archiválásával, valamint a 2010-es években gyűjtendő saját hangfelvételek megőrzésével szeretnénk megalapozni a szegedi nyelv hangarchívumát.

3. Harmadik célunk, hogy kutatásunkkal megalapozzuk a későbbi longitudinális vizsgálatokat.

A kutatás résztvevői:
Németh Miklós (a kutatás vezetője)
Kontra Miklós
Sinkovics Balázs
Bagi Anita
Molnár Mária
Berente Anikó

A kutatáshoz kapcsolódó médiamegjelenések:

http://www.delmagyar.hu/szte/milyen_a_tisztos_szogedi_beszed/2337022/ 
Milyen a tisztös szögedi beszéd?, Délmagyarország online, 2013. június 11.

http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/06/fokuszban-a-szogedi-beszed.html
Fókuszban a szögedi beszéd, szegedma.hu, 2013. június 12.

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/az_o-zest_kutatjak_a_nyelveszek/2368119/
Az ö-zést kutatják a nyelvészek, Délmagyarország, 2014. február 4.

http://www.youtube.com/watch?v=m0xLRHK2BjY
Szeged városi tévé, Kvantum, 2014. február 4.
Márok Tamás riportja Németh Miklóssal és Sinkovics Balázzsal

http://www.youtube.com/watch?v=kdUL30Dzm_M
Kossuth rádió, 2014. február 11. Közelről. Tráser László beszélget Sinkovics Balázzsal

http://www.youtube.com/watch?v=OV_C-HkwJac
http://www.youtube.com/watch?v=2j67BBz6cdk
Németh Miklós beszél a SZÖSZI kutatásról, Európa Rádió, 2014. február 27.


Publikációk:

Németh Miklós – Kontra Miklós – Sinkovics Balázs 2015: Two fieldworkers' effects on a respondent's language use in Szeged, Hungary, Studia Linguistica Hungarica 30, 73–83. 

Sinkovics Balázs 2015: International Conference on Language Variation in Europe 8, Magyar Nyelv 111, 2015/4, 491–493.

Németh Miklós – Bagi Anita – Molnár Mária 2015: Ö-zés szabályok nélkül? In: É Kiss Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla szerk.: Nyelvelmélet és dialektológia 3. Budapest: Szent István Társulat, 223-233.

Molnár Mária – Sinkovics Balázs 2015: Nyelvjárás a nyilvános térben: Egy közéleti szereplő beszédeinek nyelvjárásiassága. In: É Kiss Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla szerk.: Nyelvelmélet és dialektológia 3. Budapest: Szent István Társulat, 211-222.

Németh Miklós 2015: A szegedi tájnyelv -hon/-hön ragjának kialakulásáról. In: Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs szerk.: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VIII. Szeged: Szegedi Tudományegyetem BTK, Magyar Nyelvészeti Tanszék, 147–156.

Konferencia-előadások:

A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VIII., Szeged, 2014 április:
- Németh Miklós A szegedi -hon/-hön ragról 

ELTE 2. Forráskonferencia, 2014. május:
- Németh Miklós: A jövő nyelvtudományi kutatásának forrásai 

18. Élőnyelvi Konferencia (Szlovákia, Nyitra, Comenius Filozófus Egyetem, 2014 szeptembere)
Kontra Miklós: Some methodological problems in the Szeged sociolinguistic intervew
Berente Anikó – Kontra Miklós – Sinkovics Balázs: Született ö-zők, gyüttmöntek és mekögők nyelvhasználatának és nyelvi attitűdjeinek összefüggései
Bagi Anita – Molnár Mária – Németh Miklós: Van-e olyan, hogy „az adatközlő nyelvhasználata?” 

Közlésre elfogadták mindhármat, megjelenés várhatóan 2016 januárjában.

Nyelvelmélet és dialektológia Konferencia, (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2014 novembere)
Molnár Mária – Sinkovics Balázs: Nyelvjárás nyilvános térben – Egy közéleti  szereplő beszédeinek nyelvjárásiassága
Németh Miklós – Bagi Anita – Molnár Mária: Ö-zés szabályok nélkül. 

Megjelentek a Nyelvelmélet és dialektológia 3 c. kötetben. (PPKE 2015, 211–222 és 223–233.)

IClaVeE 8, Conference on Language Variation in Europe (Universität Leipzig, 2015 május)
Németh Miklós – Sinkovics Balázs – Kontra Miklós: Two fieldworkers effects on a respondent’s language use in Szeged, Hungary

VI. Dialektológiai Szimpozion (Szombathely, Nyugat-Magyarországi Egyetem, 2015. szeptember): SZÖSZI Műhely: külön műhelyt szerveztünk a Szögedi Szociolingvisztikai Interjú előadásaiból.
- Berente Anikó – Molnár Mária – Sinkovics Balázs: Attitűd és nyelvi identitás két szegedi középiskola diákjainál
- Kontra Miklós – Németh Miklós: Két szegedi középiskola tanulóinak ö-zése
- Molnár Mária – Sinkovics Balázs: Módszertani problémák és adatfeldolgozás a SZÖSZI-ben 








http://www.delmagyar.hu/szte/milyen_a_tisztos_szogedi_beszed/2337022/http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/06/fokuszban-a-szogedi-beszed.htmlhttp://szegedma.hu/http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/az_o-zest_kutatjak_a_nyelveszek/2368119/http://www.youtube.com/watch?v=m0xLRHK2BjYhttp://www.youtube.com/watch?v=kdUL30Dzm_Mhttp://www.youtube.com/watch?v=OV_C-HkwJachttp://www.youtube.com/watch?v=2j67BBz6cdkshapeimage_1_link_0shapeimage_1_link_1shapeimage_1_link_2shapeimage_1_link_3shapeimage_1_link_4shapeimage_1_link_5shapeimage_1_link_6shapeimage_1_link_7