Kutatás

Nyelvi vélekedések mintázatai Szegeden és környékén

Perceptuális dialektológiai vizsgálat

NKFI-1 K 138827

A magyar nyelvjárások visszaszorulásának okai között fontos tényező csoportot jelentenek a hétköznapi beszélőknek a nyelvhez és egyes nyelvváltozatokhoz tapadó hiedelmei, ismeretei, vélekedései, attitűdjei és ideológiái (ezeket nevezi a perceptuális dialektológia megteremtője, Dennis R. Preston összefoglalóan language regard-nak), illetőleg az ezekben zajló változások.

Vizsgálatunkat a Szeged környéki nyelvjárás területén végezzük: egy nagyvárosban (Szeged), egy kisebb városban (Hódmezővásárhely) és egy kistelepülésen (Balástya). Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogyan viszonyulnak a diákok és a felnőttek (köztük tanáraik is) az olyan nyelvváltozatokhoz, mint a köznyelv és a Szeged környéki ö-ző nyelvjárás. A nyelvjárásmegtartás és nyelvjárásvesztés dinamikáját meghatározó tényezőket egyéni interjúkkal és a fókuszcsoportos interjúkkal kívánjuk feltárni, és ezt kiegészítjük iskolai megfigyeléssel. Szeretnénk felderíteni, hogyan értelmezik az olyan fogalmakat a megkérdezettek, mint a köznyelv és a helyi nyelvjárás, mit gondolnak arról, hogy melyik mire való, hol érdemes/lehet/szabad használni őket.

Hipotézisünk szerint a három különböző településtípuson élők más-más nyelvi vélekedésekkel és identitással rendelkeznek. Ha kimutathatónak bizonyulnak a különbségek, akkor választ adhatunk arra a kérdésre, hogy miért lehet sikeresebb a nyelvjárásmegőrzés egyik településen, mint a másikon, és arra is, hogy a beszélő nyelvi vélekedésének mely tényezői milyen mértékben befolyásolják a nyelvjárásvesztés és -megőrzés folyamatát. Különösen érdekesek lehetnek ezek a különbségek a 21. századi globalizált, mediatizált világban.

A pedagógusokkal készített interjúk rávilágíthatnak, hogy tanárok által közvetített nyelvi ideológiák közül melyek veszélyeztetik a nyelvjárási sokszínűséget. A diákok adatai megmutathatják, hogy mennyire erős a folytonosság a tanárok és diákok attitűdjeiben, értékítéleteiben és ideológiáiban. A kutatás elvezethet a nyelvjárás fogalmának egy a jelenleg általánosan használtnál kevésbé statikus értelmezéséhez. Ez szükségessé teheti a közoktatásban használatos tankönyvek vonatkozó részeinek újragondolását, és az anyanyelv-pedagógusok képzésének módosítását.

A kutatás résztvevői:

Németh Miklós (kutatásvezető)

Berente Anikó

Kontra Miklós

Schirm Anita

Sinkovics Balázs

Adatkezelési tájékoztató: GDPR_Nyelvesz.pdf