1. A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei V. Szerkesztette: Büky László – Forgács Tamás – Sinkovics Balázs. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék – JATEPress, Szeged, 2008.
   

2. 
   

3. 
   

1. Bevezető 7
   Szabó József: Nyíri Antalra emlékezve 9
   Dömötör Adrienne: A főnévi névmási kijelölő jelző a középmagyar korban 17
   Forgács Tamás: Morfoszintaktikai változások a frazeologizálódási folyamat során  27
   Gerstner Károly: A lexikológiai helyzetváltozás tükröződése A magyar nyelv nagyszótárában  41
   

2. Haader Lea: A Nyulak szigeti kódexmásoló műhely két korszakáról 51
   

3. Hegedűs Attila: Normahiány, avagy spontán sztenderdizációs tevékenységformák a XVI. század első felének magyar nyelvében 61
   

4. Horváth Katalin: Az etimológia elvei 67
   Horváth László: Alapnyelvi örökség és új etimológiai összefüggések 81
   Juhász Dezső: Korai nyelvemlékeink nyelvjárástörténetéhez 87
   Kalcsó Gyula: A digitális korpuszokon alapuló nyelvtörténeti vizsgálatok korlátai 95
   Károly László: Toboz és doboz. Két vitatott eredetű szavunk 113
   Kozmács István: Az udmurt nem láthatósági múlt paradigmájának történetéhez 127
   Mokány Sándor: Nyíri Antalt olvasgatva (Kurca és Kundura) 137
   Németh Miklós: Egy szintaktikai váltakozás tipológiája és szociális terjedése 141
   Nyirkos István: Az irányhármasságról és a névszói ragrendszerről (a magyarban és az uráli nyelvekben) 157
   G. Orosz Renáta: A vízi élet nyomai Szentesen – egykor és ma 165
   Pólya Katalin: Adalékok a csak partikula történeti változásaihoz 177
   Schirm Anita: A sárospataki hitvita diskurzusjelölőiről  185
   Sebestyén Zsolt: Kárpátalja történeti helyneveinek nyelvjárás-történeti tanulságai 193
   Sinkovics Balázs: A suksükölő igeragozás történetéből  203
   Szabó Tamás Péter: Diakrónia a nyelvhelyességi szabályok közvetítésében  215
   Varga Éva Katalin: „Székelyeknek személyeket és képeket viseljék” 227
   Wacha Balázs: Kemény János önéletírása (1657/1658) és a magyar szórend 237
   

A kötet pdf-ben letölthető: itt