Prof Dr. Forgács Tamás

a/ Magyar szólások és közmondások szótára. Új, bővített kiadás. Akadémiai Kiadó 2013. 416 pp.

A szótár a Magyar szólások és közmondások szótára címmel 2003-ban a Tinta Könyvkiadónál megjelent munka átdolgozott és címszóanyagában bővített új kiadása. A korábbi változat volt a magyar nyelv állandósult kifejezéseinek első olyan gyűjteménye, amely a címszavakba rendezésen túl ‒ túlnyomórészt elektronikus szövegkorpuszokból gyűjtött ‒ alkalmazási példákkal illusztrálta is helyes használatukat, valamint nem egy esetben a kifejezések rövid eredetmagyarázatát is bemutatta. Részben ezek miatt az újítások miatt kapta meg a munka 1987-ben a Magyar Tudományos Akadémiától a Kiváló Magyar Szótár díjat. A mostani kiadás megőrzi a szótárnak ezeket az újításait, de jelentősen (közel húsz százalékban) bővíti annak címszóanyagát. Ezekhez éppúgy korpuszalapú gyűjtésből közöl szövegpéldákat, sőt a korábbi példaanyag egy része is frissült. Az új kiadás egyik fontos újítása még, hogy a nyomtatott változat ‒ a kisebb formátum és könnyebb forgathatóság okán ‒ nem tartalmazza az alkalmazási példákat és a szólásmagyarázatokat: azokat a szótárnak egy az interneten keresztül elérhető verziójában találjuk meg, amelyhez minden vásárló külön belépési kódot kap. Ez egyben azt is lehetővé teszi, hogy a 21. század technikai lehetőségeit felhasználva ‒ akár egy okostelefon segítségével is ‒ bárhonnan és bármikor elérhessük az adatbázist, ne legyünk egy vaskos nyomtatott kötethez kötve.

A gyűjtés továbbra is folyik, eredményei később egy újabb kiadásban láthatnak napvilágot.

b/ Történeti frazeológia:

Történeti frazeológia. A történeti szólás- és közmondáskutatás kézikönyve. Tinta Könyvkiadó, Budapest 2021.

A kötet kifejezetten hiánypótló munka a magyar és a nemzetközi szólás- és közmondáskutatásban, de a történeti nyelvészetben is. Mind az elsősorban az állandósult szókapcsolatok leíró vagy kontrasztív vizsgálatára, esetleg eredetük művelődéstörténeti magyarázatára összpontosító frazeológia, mind a történeti nyelvtudomány adós ugyanis az állandósult szókapcsolatok nyelvtörténeti szempontú vizsgálatával, azok létrejöttének, megszilárdulásának és későbbi változásainak leírásával.

A kötet ezt az adósságot igyekszik törleszteni. Az első fejezet a történeti frazeológia szükségessége és nyelvészeti alapokra helyezése mellett érvel, a második a frazémák történeti szövegekben való azonosíthatóságának módszertani lehetőségeit tárgyalja. A harmadik fejezet részletesen foglalkozik az állandósult szókapcsolatok keletkezésével, azaz a frazeologizálódás folyamatával. Bemutatja a puszta állandósulással létrejövő egységeket (pl. kategorikusan cáfol), a figuratív motiváltságú, átvitt értelmű egységeket (pl. olajat önt a tűzre), az elemek kihagyásával létrejött elliptikus frazémákat (pl. Kapsz egyet!) és a korábbi egységek modifikációjával keletkező másodlagos frazémákat (pl. bakot lő → baklövést követ el). Ebben a fejezetben kapnak helyet a frazeológiai kölcsönzés kérdései is.

A következő két fejezet a frazeológiai egységek változását vizsgálja, de eltérő hangsúlyokkal: a negyedik fejezetben magához a frazeologizálódás folyamatához, azaz az egyes egységek létrejöttéhez és megszilárdulásához kötődő jelentéstani és alaki változásokról van szó, míg az ötödik fejezet a már létrejött egységek további változásával foglalkozik, beleértve ebbe a formai módosulásokon és a jelentésváltozásokon túl a frazeológiai egységek visszaszorulásának, illetve eltűnésének kérdéskörét is (pl. farkaskaszára jut).

A dolgozat végén található összefoglalás kitér a frazeológiai változásban szerepet játszó nyelvi és nem nyelvi síkok összefonódásának kérdéseire is. Az összefoglalás után található a felhasznált forrás-, illetve szakirodalmi munkák és a rövidítések jegyzéke, továbbá a tárgymutató és a könyvben tárgyalt magyar és idegen nyelvű szólások és közmondások mutatója.

c/ Forráskiadás

Válogatott Köz-mondások, mellyeket Egybe szedni kezdett 1791 esztendőtűl fogva Kreznerits Ferentz. Betűhű szövegkiadás. Szerkesztette, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Forgács Tamás. Tinta Könyvkiadó, Budapest 2021.

Noha az utóbbi időben számos, ma már nehezen hozzáférhető nyomtatott szólás- és közmondásgyűjtemény újra napvilágot látott, vannak olyan régi kéziratos gyűjtemények is, amelyekhez mind a mai napig csupán valamelyik könyvtárunkban lehet hozzáférni. Ezt az adósságot igyekszik törleszteni ez a kötet azzal, hogy a 19. század elején élt magyar polihisztornak, Kresznerics Ferencnek az MTA kézirattárában található szólás- és közmondásgyűjteményét (Válogatott Köz-mondások) nyomtatásban is hozzáférhetővé teszi. Ebben 3351 állandósult szókapcsolatot találunk, köztük ma használatosakat is, de jóval nagyobb számban olyanokat, amelyek időközben feledésbe merültek.

Köz-mondáson Kresznerics a köz, azaz a nyelvhasználó közösség által használt állandósult kifejezéseket értette. A gyűjteményben ezért szerepelnek ma is közmondásnak nevezett mondat formájú bölcsességek (Aʼ törpe tsak törpe, ha aʼ hegy tetején áll is; Pilisben nem látni szarkát), de szólások (Tsak azon bakot nyúzza; egy követ fujnak), szóláshasonlatok (Olly kevély, mintha Diófáig az övé volna; fél, mint az ördög aʼ tömjénytűl), parasztregulák (Aʼ ki sok zabálló Tsötörtököt tart, hosszú böjtre szorúl) vagy falucsúfolók is (Undi kuszi kalodába, szari kutya pénz).

A kötetben az olvasó a kézirat betűhív kiadását találja meg. Mivel nem annyira régi szövegről van szó, ez talán a laikus olvasóközönséget sem zavarja túlzottan, ugyanakkor a kiadás a nyelvész szakközönség számára sem veszít filológiai értékéből. A kötetet nemcsak nyelvészek forgathatják haszonnal, hanem mindenki, akit érdekelnek a régi korok szokásait és életbölcsességeit őrző szólások és közmondások. Általuk közelebb kerülünk őseink nyelvéhez és gondolkodásmódjához is, egyben kulturális örökségünket is ápoljuk.