Dr. Németh Miklós

 

Publikációs lista


Önálló monográfia:


  1. 1.Nyelvi változás és váltakozás a társadalmi és műveltségi tényezők tükrében – XVIII. századi nyelvi változók elemzése. Szeged 2008, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.


  1. 2.Nyelvjárás, beszélt nyelv és sztenderdizációs törekvések a XVIII. századi szegedi írnoki nyelvváltozatban. Akadémiai Kiadó, Philosophiae Doctores sorozat 2004.


Szerkesztett könyv:


  1. 3.Tanulmányok Szabó József 70. születésnapjára, SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 2010.


  1. 4.Elmélet és empíria a szociolingvisztikában, Szerk.: Kontra Miklós – Németh Miklós – Sinkovics Balázs, Gondolat Kiadó, Budapest, 2013.


  1. 5.A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII, Szerk.: Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs, SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 2013.


Könyvfejezet, tanulmány:


  1. 6.Németh Miklós – Kontra Miklós – Sinkovics Balázs: Two fieldworkers' effects on a respondent's language use in Szeged, Hungary, Studia Linguistica Hungarica 30, 2015, 73–83.


  1. 7.Németh Miklós – Bagi Anita – Molnár Mária: Ö-zés szabályok nélkül? In: É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.): Nyelvelmélet és dialektológia 3, Szent István Társulat, Budapest, 223–233.


  1. 8.Adalékok gányó szavunk történetéhez, In: Fazakes Emese – Juhász Dezső – T. Szabó Csilla – Terbe Erika – Zsemlyei Borbála (szerk.): Tér, idő, társadalom és kultúra metszéspontjai a magyar nyelvben: A 7. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus két szimpóziumának előadásai, ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai és Dialektológiai Tanszék – Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Budapest – Kolozsvár, 76–84.


  1. 9.A minden alaktani felépítéséhez, In: Forgács Tamás Németh Miklós – Sinkovics Balázs  (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII, SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 2013, 135–140.


  1. 10.Történeti szociolingvisztika – három évtized mérlege. In: Elmélet és empíria a szociolingvisztikában, szerk.: Kontra Miklós – Németh Miklós – Sinkovics Balázs, Gondolat Kiadó, Budapest, 2013, 304–323.


  1. 11.„Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!” Folyamatos nyelvújítás állami segédlettel: a francia példa,. In: 16. Élőnyelvi Konferencia, Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Főiskola, 2011, 147–152.

  2. 12.Egy francia eredetű szegedi családnév átalakulásáról. In: Klárisok – tanulmányok Korompay Klára tiszteletére, ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék, Budapest, 2011, 277–280.

  3. 13.Digó szavunk és az 1879-es szegedi Nagyárvíz. In: Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.): Tanulmányok Szabó József 70. születésnapjára, SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 2010, 129-138.

  4. 14.Első nyelvtaníróink megjegyzései saját koruk élőnyelvéről. In: Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák – 15. Élőnyelvi Konferencia, Tinta Könyvkiadó, Budapest – Párkány, 2009, 95–100.

  5. 15.Az írott nyelv és a nyelvtanírók szerepe egy stabil váltakozás fönntartásában. In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IV, 101–109. Szeged, 2006.

  6. 16.Nyelvtörténeti észrevételek az antiharmonikus tövek é hangot tartalmazó altípusáról. Nyelvtudomány II, (2006) 121–132.

  7. 17.Egy tudós diabolizálása – Horger Antal portréjához. Szegedi Műhely 44/4. (2005) 293–299.

  8. 18.Reduced adverbial suffixes and the succesful communication in Hungarian. In: Comunicazione parlata 2006. Universita di Napoli (511–519).

  9. 19.Az -ért határozórag kétarcúsága az írott és beszélt nyelvváltozatokban. Nyelvtudomány I, 147–153. (2005) (korábban Néprajz és Nyelvtudomány.)

  10. 20.Kései középmagyar kori adalékok egy állandósult váltakozáshoz: az inessivusi és illativusi eset jelölése az írnoki nyelvben. In: Hoffmann István–Juhász Dezső–Péntek János (szerk.): Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Debrecen–Jyväskylä 2002, 253–260.

  11. 21.Csavargók megkülönböztető nevei a XIV. században. In B. Gergely Piroska és Hajdú Mihály szerk.: Az V. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai I-II, Budapest — Miskolc, Magyar Nyelvtudományi Társaság és a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézete (MNyTK. 209), 37–40.


  1. 22.A társadalmi és műveltségi rétegződés vizsgálati lehetőségei egy kuruc forráscsoportban. In: Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet– Budapest 2008. április 17–18. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest 2009, 109–120.

  2. 23.Egy szintaktikai váltakozás tipológiája és szociális terjedése. In: A nyelvtörténeti kiadások újabb eredményei V, 141–155. Szeged, 2008.

  3. 24.Az -ért határozórag az élőnyelvben – Avagy hogyan használunk egy gyakori határozóragot? In: Nyelv, területiség, társadalom – A 14. Élőnyelvi konferencia, Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 2007, 373–381.

  4. 25.Az -l likvida előtti magánhangzó nyúlásának és az -l kiesésének jelölése egy XVIII. századi hivatalos nyelvváltozatban. Néprajz és Nyelvtudomány 41/2, 397–407.

  5. 26.Az inessivusi és illativusi rag vizsgálatának tapasztalataia XVIII. századi szegedi írnoki nyelvváltozatban. IV. Dialektológiai Szimpozion, 207–213, Szombathely, 2002.

  6. 27.Presztízsérték és sztenderdizációs törekvések egy kései középmagyar kori forráscsoportban. In: LingDok 1 (Nyelvész doktoranduszok dolgozatai, szerk.: Szécsényi Tibor), Szeged 2000, 129–137.

  7. 28.Kései középmagyar kori nyelvváltozatok vizsgálata magánhangzók elemzésével. Néprajz és Nyelvtudomány 40 [1999-2000], 57–68.

  8. 29.Orrával szép az ember (Egy magyar szólásról). In: Mező András 60 éves. Névtani Értesítő 21 [1999], 359–363.

  9. 30.Nyelvváltozatok keveredése Szeged város tanácsának első jegyzőkönyvében. Néprajz és Nyelvtudomány 39 [1998], 111–115.

  10. 31.Csavargók megkülönböztető nevei a XIV. században. Néprajz és Nyelvtudomány 37 [1996], 261–271.




Recenzió:


  1. 32.Hegedűs Attila: A változó nyelvjárás 2005. Nyelvtudomány II, (2006) 255–261.

  2. 33.Beregszászi Anikó, Csernicskó István 2004: …itt mennyit ér a szó? Írások a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról. Nyelvtudomány II, 251–254.

  3. 34.Nyelvi változó — nyelvi változás. Néprajz és Nyelvtudomány 40 [1999-2000], 351–355.

  4. 35.Polyphonie pour Iván Fónagy. Néprajz és Nyelvtudomány 40 [1999-2000], 345–350.

  5. 36.Nyíri Antal hetven éves. Édes Anyanyelvünk 1997/5, 15.